Mesélő krónikák

"Száll az ének ágrul ágra,
Száll az ének szájrul szájra"

Az ember hazáját, szülőföldjét nem önként választja meg, hanem abba beleszületik. A magunk rakta házba, az arcunkra formált hazába mindenestől beleépülünk. Átvesszük őseink hagyományait, nyelvét, táncait, dalait, írott és íratlan erkölcsi törvényeit, s azokat tovább örökítjük gyermekeinkre, unokáinkra. Az ember minél jobban megismeri hazáját, népét, annak fáradtságos küzdelmes múltját, annál jobban kell, hogy becsülje azt.

Az ember hazáját, szülőföldjét nem önként választja meg, hanem abba beleszületik. A magunk rakta házba, az arcunkra formált hazába mindenestől beleépülünk. Átvesszük őseink hagyományait, nyelvét, táncait, dalait, írott és íratlan erkölcsi törvényeit, s azokat tovább örökítjük gyermekeinkre, unokáinkra. Az ember minél jobban megismeri hazáját, népét, annak fáradtságos küzdelmes múltját, annál jobban kell, hogy becsülje azt.
Az előadás célja, hogy hazánk történelmébe beleszőve megismerjük szűkebb hazánk, községünk olykor fényes, de bizony sok esetben keserves múltját, hogy annál helyesebben tudjuk megítélni a régmúltat, s a problémáktól sem mentes jelent.

A község fekvése: a Bükkfensík nyúlványainál és az Alföld találkozásánál fekszik. Határolja az Ostoros, s az Eger-patak, amit mi részint helytelenül Rimának hívunk.

A község határai: legelővel, réttel, szántófölddel, belterülettel 6500 katasztális. hold körül van. Az Eger-patakon túli rész a régmúltban nádas, mocsaras terület volt, egészen a Sósrévig, Budaszögi-ig.

Lakói: már a kőkorszaktól kezdve lakott hely. A Tobánban az 1800-as évek végén kőbaltát, szarvasagancsból készült késeket, obszidiánt (vulkánikus kőzet) - vágásra használták - találtak és sírokat, a vasút építésekor urnatemetőt.

Ismertebb lakói: nyugatról a kelták, keletről a szarmaták - iráni eredetű nép - a szarmaták telephelyeit most tárták fel a Sóhajtó dombon. Számos egyosztatú, földbemélyített cölöpházaikat, száznál is többre tehető búzás vermeiket, állatokat őrző karámjaikat és sírjaikat. Ez igazolja, hogy földművelő, állattenyésztő, harcias nép volt, sok borsot törtek a Dunántúlon elterülő római birodalom orra alá. Olykor átmenve, máskor átnyilazva a Dunán és viszont. Megérték a IV. század végefelé a hunok bejövetelét, kiknek birodalma a Volgától a Rajnáig, Dunáig ért. (áldozati üstjeik igazolják) Attila 453-ban elhunyt, a birodalom felbomlott. Népének nagy része, fő feleségétől Rékától származó fiaival Dengezik-kel és Irnikkel visszament a Pontus, a Fekete-tenger feletti sztyeppére, Ellák viszont itt esett el a Kárpát-medencén belül kitört harcokban. Dengzik csapatával visszatért az elárvult huntelepeken maradottak megsegítésére, később magukra hagyták őket.

Más nevet felvéve, hun maradványok éltek a Dunántúl Csigla mezején, a Körösök lápos vidékein és a Szerémségben. Bizonyára ők húzódhattak be délről az Erdélyi aranyszögletbe, a Hargita vidékére, mint székelyek, ugyanis a székelyek (Attila) a hunok ivadékainak tartják magukat. Említésre érdemes, hogy az M3-as mentén feltárást végző régészek - Váradi Adél és munkatársai - szerint, a Pamlényi táblán, vagyis a Sóhajtó-dombon feltárt nagytelep, település, az egymással párhuzamosan futó két Csörsz-árok között terült el. Vagyis az vette közre, mely valahonnan a Dunától indul a Tiszáig és Ároktőig tart, majd a Tiszántúlon továbbmenve Debrecen környékén fordul dél fel, - a Tiszával párhuzamosan - fut egészen a Marosig vagy még azon is túl. Nyomai még Egerfarmoson fellelhetők, óriási munka volt. Csörsz árka = ördög árka. A csörsz szláv szó, ördögöt jelent.

A szarmaták, jazigok, gepidák, gótok, hunok után jó száz évvel érkeztek mai hazánk területére az avarok 570 körül, a maguk félelmetes haditechnikájukkal. Tőlük ered a kengyel. Legnagyobb uralkodójuk BAJAN kagán volt, türk, ótörök nép volt, birodalmuk a Dóntól az Ensig terjed, itteni központtal, 250 éven át itt ők voltak hatalmon. A VIII. sz. végére elkényelmesedtek, feladták régi harcmodorukat, bizánci tógában kezdtek járni, és rendkívül italoztak. Még az elhunyt mellé is italt tettek. Bíráik megvesztegetőkké váltak, ellenálló képességüket elvesztették. Azt írja az orosz krónika róluk, hogy ellentmondást nem tűrve elgőgösödtek, az Isten megverte őket, hogy még írmagjuk sem maradt. 800-810 között Nagy Károly frank birodalom uralkodója és fia Pipin a bolgár kánnal szövetségben megdöntötték az avarok itteni uralmát. A vezéri gyűrűikből a monda szerint 14 ökrösszekér kinccsel távoztak nyugat felé, amit az avarok az előző századokban hadisarc címén összegyűjtöttek a legyőzöttektől. Az avar uralkodóréteg elbukott, de az avar nép megmaradt és itt maradva megérték Árpád és népe (8ö5-900) közötti honfoglalást és etnikailag és nyelvileg is feloldódtak a honfoglalókban. Emléküket az őszi elszáradt fű, avar, jelöli és néhány városunk neve: Győr, Dunántúl, Diósgyőr. (Györünek hívták a fő erősségeiket) Sajópetriben nemrégiben tártak fel egy érintetlen avar kori 400 férőhelyes temetőt, az útépítés - Dunántúlon - pedig egy másikat. (Lóval eltemetett sírok is vannak)

Szihalom, a leletekből eredően bizonyítottan 5500-4000 éves település, vagyis lakott hely volt, később a szarmaták és a hunok által. Joggal feltételezhetjük, hogy a 250 évig uralkodó avarok is éltek itt. Az eddig leírtakból egy dolog nyilvánvaló: a keletről jött népek közül a Kárpát medencébe - mai hazánk területére - ért népek, mind a lovat jól megülő, félelmetes fegyverzetű, kardot jól forgató, íjfeszítő népek voltak. (A magyarok nyilaitól ments meg uram minket) Így foglalta imáiba a nyugat népe a kalandozókat, ami a kereszténység felvételével ért 50 év után véget, miután beilleszkedtünk a nyugati népek nagy családjába, kultúrkörébe. Igaz, ehhez kellett egy kis vereség is. (Ausburg: 955)

A magyarság eredete: ha hűek kívánunk maradni a történelmünkhöz, a község történelméhez, úgy azt nem ragadhatjuk ki magából a honfoglalásból, különös tekintettel arra, hogy maga a község Árpád korabeli település. Benne volt Árpád serege és népe fő sodrásvonalában, úgy is, mint annak egyik fontos állomáshelye. Honfoglalás kori és egyéb régiségei a magyar Nemzeti Múzeumban külön osztályt képeznek. Ipolyi régész, külön irodalma van Kandra Kabos által. A magyarság eredete a ködös múltba vész, némi kapaszkodó azért van. Nyelvünk váza finnugor eredetű, később nagyon sok türk, ótörök eredetű szóval. Ezen népekkel a magyarság évszázadokon át szimbiózisban élt. A tudomány előrehaladtával egyre több a bizonyosság e téren is. a hatalmas türk birodalom, mely a japán tengertől a Donig ért, sőt még azon is túl, két részre - keleti és nyugati - részre szakadt. Ezen türk nép eposzát, Bilge kagán homokkőbe vésette, valahol a Bajkál-tó alatt a Szelenga és Orkhon folyók mentén, - egy dán keleti orientalista tudós fejtette meg - melynek egy mondta így hangzik: NENG SZAVIM ERSZER MENGU TASKA URTUM; ez magyarra fordítva: minden szavam ezzel örök kőbe írtam; (tas = kő) /volt ilyen vezéri név is: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm/
A nyugati türk birodalomból később kivált a kazár kaganátus, mely a Volga a kaukázus északi oldala és a Don folyó mentén terült el. Itt volt a birodalmuk központja, úgyszintén a magyarságé is, mint Levédia. Minden bizonnyal téli szálláshelye volt a félig nomadizált magyarságnak. Évszázadokon át együtt védtük a Kaukázus kapuját, Derbentet az arab hódítókkal szemben.

A 830-850-es évek táján a magyarság erejének tudatában kivált a kazár birodalom kötelékéből és birtokba vette Etelközt. Majd 895-ben tudatosan, és a besenyők nyomására elindult birtokba venni a Kárpátok medencéjét, Attila örökségét. Hol jöttek be népünkkel? A keleti Kárpátok hágóin és szorosain. A fő katonai erő a Vereckei szoroson át jött be, és tört előre a nagy magyar Alföld felé.
A besenyőkről: nagy, erős, harcias nép volt, mégis eltűntek a történelem színteréről, helyesebben, nagyrészük betagolódott a magyarságba idővel. Őrszolgálatot láttak el a legveszélyeztetettebb részeken, így a Vág környékén, Sopron környékén a tokaji és tiszafüredi Tiszai átkelőknél. Tokaj szavunk ótörök besenyő eredetű szó, folyómenti erdőt jelent. Ki volt Anonymus, a névtelen krónikaíró? Párizsban is tanult, nagy műveltségű, papi személy, aki 800 évvel ezelőtt írta le a magyarok történetét latin nyelven a Gesta Ongarikum című munkájában. III. Béla király jegyzője volt, később Óbudai prépost. A Gesta, mint regényes elbeszélés sok mindent megengedő műfaj. Az utókor egyes történészei sok mindent felróttak neki, többek között, hogy jó fantáziával rendelkezett. A valóság ezzel szemben az, hogy kevés írott forrásmunkával támaszkodhatott, viszont az elvárás nagy volt vele szemben. A dolgok érdekessége, hogy ma többet tudunk a honfoglalásról, mint korábban ő tudhatott, részben külföldi források, részben a honfoglalás útját követő tárgyi bizonyítékok alapján, - vall a síri világ - s a feltárt dolgok túlnyomó részben őt igazolják. Anonymus szerint a fő katonai erők a Vereckei szoroson át, és a keleti kárpátok hágóin, szorosain át, ereszkedett a Nagyalföld felé a népekkel. A Bodrogon át Sátorhalomnál Szerencsig, onnan a Sajóig, majd a Hejőig, tovább a Nyárádig, Emődig, onnan az Eger-patakig, Szihalomig. Mélységében szakaszonként 25-30 km-es előretörést jelent. Őket követte az állataival, sátrakkal vonuló nép. "Szihalomnál az Ostoros-pataktól Poroszló váráig terült szét a követő népesség". (Anonymus)

Szihalmon Árpád vezér részére leveles színt emeltek a Tobánban, a később róla elnevezett Árpád-halmon és úgy ünnepelték elért katonai sikereiért, Szihalom ezért nevezetes hely. A fő katonai erőket megelőzték az előre, jobbra és balra országrésznyi területeket beszáguldó, úgynevezett repülő katonai egységek, melyeknek feladata volt a felderítés, a lakosság hódoltatása, esetleges ellenálló erők semlegesítése, erődítmények, földvárak építtetése, melyeket nem utolsó sorban a sereget követő nép nyugalmának megóvása érdekében hoztak létre. A talált népek előkelőbbjeinek fiait túszként begyűjtötték, ezen erősségekbe, ez lett a békesség záloga. A honfoglalókra jellemző volt a sűrű telepek létrehozása, ami nagymértékben elősegítette a hódolt népek asszimilációját, különösen akkor, ha nyelvük sok hasonló szót tartalmazott.

Ilyen rokonszavak a türk és ótörök népekkel pl.: csuvasokkal, amit személyes ott tartózkodásuk alatt tapasztalhattunk: búza, árpa, komló, szérű, borsó, tarló, eke, kender, borjú, a tilót tillahnak ejtik, stb. Ha most is 300 szavunk van közös, mennyi lehetett? Mit kell még tudni Anonymusról? Az 1200-as évek első harmadába írhatta gestáját. Munkájában a Zempléni vártól Szihalomig 38-40 helynevet említ meg. Patakokat: Takta, Sajó, Hernád, Hejő, Nyárád, Eger. Helyneveket: Szerencs, Kács, Orsu vára, Borsod vára, földvár, Emőd, Szihalom. Tiszai átkelőhelyek: Lúci, Ládi rév, Dorogmai rév, Ostoros, Poroszló. Györffy György írja: mindez csak úgy lehetséges, - ilyen bőséges helyi ismeret - ha ezen a vidéken töltötte gyermek és ifjú éveit. Óbuda környékén, ahol prépost lett 18 helyet említ, Alpár környékén 12-őt, a Vág környékén 8-at, a többi 300-at szétszórtan. (táblaképen bemutatni a főseregének mozgását, és a repülőegységek oldal irányú felderítéseit, hódításait.)

Szihalom községünk legrégebb idők óta lakott helye a Tobán, vagy Tobány. A név: vár alatti kertet jelent, mely minden bizonnyal ótörök eredetű név, különös tekintettel arra, hogy Árpád hadainak tekintélyes részét ótörök eredetű kabar-magyarság képezte. Mivel ezen helyet félkörben mocsár vette körül, az Eger folyócska vizéből eredően palánkkal, vagy sövénnyel és árokkal körülvéve jól védett erősségnek számított, de a török hódoltság alatt már elveszítette hadászati jelentősségét.
A helységet és annak nagy határát Árpád magának tartotta fenn, az Árpád-házi királyok birtokát képezte. Híres lovakat neveltek itt a királyi udvar részére, még a színüknek is egyformának kellett lenni. Királyi és hercegi udvarhely volta a XI. századba. Mit jelent ez? Azt, hogy nádori országgyűléseket tartottak itt, vagy olykor több megyére kiterjedő un. generál kongregációt. Ezen megyék voltak: mindenekelőtt Borsod megye, Tolna megye, Újvár, vagyis a mai Heves megye. Heves megyét hosszú időn át az Abák Abaúj várból irányították, mely Kassa alatt van, ami hatalmas földvár védművekkel, 4 hektár terület. Az Aba nemzetség kezdetben a Mátra környékén lakott. Aba Sámuel Szt. István idejében az ország második főembere volt - Szt. István sógora - majd négy évig az ország királya. Ménfőnél Péterrel szemben csatát vesztett.

A községet Géza herceg az Aba nembeli Péternek adja, saját harmadát pedig a híres Százdi apátságnak, mely a Tisza vidékén volt. Szt. László, az egri Szt. János egyháznak szolgáltatja 1090-ben. Később az egri püspökségé és a káptalané lesz, fele-fele arányban, később teljesen káptalani birtok lesz.

A honfoglalókra jellemző volt a sűrű telepek létrehozása, ami nagymértékben elősegítette a hódolt népek asszimilációját, különösen akkor, ha nyelvük sok hasonló szót tartalmazott. Ilyen rokonszavak a türk és ótörök népekkel pl.: csuvasokkal, amit személyes ott tartózkodásuk alatt tapasztalhattunk: búza, árpa, komló, szérű, borsó, tarló, eke, kender, borjú, a tilót tillahnak ejtik, stb. Ha most is 300 szavunk van közös, mennyi lehetett? Mit kell még tudni Anonymusról? Az 1200-as évek első harmadába írhatta gestáját. Munkájában a Zempléni vártól Szihalomig 38-40 helynevet említ meg

Patakokat: Takta, Sajó, Hernád, Hejő, Nyárád, Eger.
Helyneveket: Szerencs, Kács, Orsu vára, Borsod vára, földvár, Emőd, Szihalom.
Tiszai átkelőhelyek: Lúci, Ládi rév, Dorogmai rév, Ostoros, Poroszló.
Györffy György írja: mindez csak úgy lehetséges, - ilyen bőséges helyi ismeret - ha ezen a vidéken töltötte gyermek és ifjú éveit. Óbuda környékén, ahol prépost lett 18 helyet említ, Alpár környékén 12-őt, a Vág környékén 8-at, a többi 300-at szétszórtan. (táblaképen bemutatni a főseregének mozgását, és a repülőegységek oldal irányú felderítéseit, hódításait.)

Szihalom - községünk - legrégebb idők óta lakott helye a Tobán, vagy Tobány. A név: vár alatti kertet jelent, mely minden bizonnyal ótörök eredetű név, különös tekintettel arra, hogy Árpád hadainak tekintélyes részét ótörök eredetű kabar-magyarság képezte. Mivel ezen helyet félkörben mocsár vette körül, az Eger folyócska vizéből eredően palánkkal, vagy sövénnyel és árokkal körülvéve jól védett erősségnek számított, de a török hódoltság alatt már elveszítette hadászati jelentősségét.A helységet és annak nagy határát Árpád magának tartotta fenn, az Árpád-házi királyok birtokát képezte. Híres lovakat neveltek itt a királyi udvar részére, még a színüknek is egyformának kellett lenni.

Királyi és hercegi udvarhely volta a XI. századba. Mit jelent ez? Azt, hogy nádori országgyűléseket tartottak itt, vagy olykor több megyére kiterjedő un. generál kongregációt. Ezen megyék voltak: mindenekelőtt Borsod megye, Tolna megye, Újvár, vagyis a mai Heves megye. Heves megyét hosszú időn át az Abák Abaúj várból irányították, mely Kassa alatt van, ami hatalmas földvár védművekkel, 4 hektár terület. Az Aba nemzetség kezdetben a Mátra környékén lakott. Aba Sámuel Szt. István idejében az ország második főembere volt - Szt. István sógora - majd négy évig az ország királya. Ménfőnél Péterrel szemben csatát vesztett.

Az ember hazáját, szülőföldjét nem önként választja meg, hanem abba beleszületik. A magunk rakta házba, az arcunkra formált hazába mindenestől beleépülünk. Átvesszük őseink hagyományait, nyelvét, táncait, dalait, írott és íratlan erkölcsi törvényeit, s azokat tovább örökítjük gyermekeinkre, unokáinkra. Az ember minél jobban megismeri hazáját, népét, annak fáradtságos küzdelmes múltját, annál jobban kell, hogy becsülje azt.

A községet, -mint királyi bortokot és annak határát az Árpád házi Géza herceg az Aba nembeli Péternek adja, saját harmadát pedig a Százdi Apátságnak, mely a Tisza vidékén volt. Majd Szent László az egri Szent János Egyháznak szolgáltatja l090-ben. Ezt követően az egri püspökségé és a Káptalané lesz fele-fele arányban, míg végül határával együtt teljes egészében Káptalani birtok lesz. l3l7-ben már temploma van, Szent Mihály tiszteletére. Az elhunytakat a templom köré temetik el, helye a mai parókia és templom helyén volt. 1335-ben majd később l347-ben Nádori országgyűlés helye, ahol Borsod megye, Ujvár a mai Heves megye-és Torna megye vezetősége ülésezett.
Az Eger vizének ősmedre a Tobán keleti oldalán közvetlen a vár alatti kertekben volt-ott folyt-a szabályzás a XIX. sz. előtt. Így magát a Tobánt háromnegyed körben mocsár, nádas vette körül, ebbe nyúlt bele kiemelkedő félszigetként a Tobán melyet a mai főutca baloldaláról felfelé menet mély árok védett. Ez a beépített rész volt az un. Kas- tömör népesség- ettől nyugatra volt és van ma is az ún. Kasfar. Víg kasfari gyerek vagyok stb. szolt a nóta. A mai ABC -volt iskola helyén terült el a Királytó mellette patkoló kovácsműhellyel.
A mocsárvilága a Tobántól, Szilvástól a Sósrévig, Budaszögig terjedt. Ma már mindez szántóföld, de a nád még évről-évre ma is jelentkezik. Ez a nádas gyakran menedékül szolgált és építő tetőfedő anyagként. Kezdetben nád volt a házak oldalfala-jó szigetelő- melyet kívülről és belülről 4-5 cm-es sárréteggel tapasztottak be. A mai legelő mellett volt a Paskom, ahol a ruhákat paskolták, sulykolták. A patakban kendert áztattak, a házak kezdetben egy osztatuak voltak, földbe süllyesztettek, sarkait facölöpök képezték. Mivel az országút volt a fő - közlekedési vonal bizonyos távolságokban fogadók, csárdák, szálláshelyek voltak, ahol az utas, királyi hírvivő megpihent, megszállt, ha a helyzet úgy kívánta lovakat válthatott. Ilyen fogadó volt a mai Bisztró helyén, a Sósrévnél. Ezen épületeknek a vasút kiépüléséig volt nagy jelentősége.
Az őszi esők beálltával, a tavaszi hóolvadás idején az utak egy része járhatatlanná vált, ilyenkor az Eger vizétől a Sósrévig ladikkal, vagy komppal közlekedtek, amire a Sós-RÉV szó is utal, ami kikötőfélét jelent, Csatornát ástak, amit az Eger vizével duzzasztottak fel. A legelőn át egy jó széles árokmaradvány ma is látható, a szántóföldnél betemették A községnek árumegállító és vámszedési joga volt. A beszedett vámmal az egri várnak kellett elszámolni Az említett sósrévi szállás környékén valamikor arany gyűrűket találtak Mivel a község határa túlnyúlt a megye határán - a Sósrévig ott volt a vámszedő hely. Bárhogy is nézzük az áru megállításhoz, vámoláshoz katonai egység szükségeltetik ma is nem lehetett ez másként Szihalom régi történetében sem. Mivel útja fontos főközlekedési és kereskedelmi út volt tekintélyes értéket képviselt maga a vám is.
A község történelmével kapcsolatos, figyelmet érdemlő dolog: Abonyból, Kövesdről, Maklárról volt szihalmi út, viszont Szihalomról csak szemerei nevezetű út volt.
Hazánkban a városok és községek főutcáit túlnyomórészt Széchenyi, Kossuth, Rákóczi névvel jelölik, addig Szihalom fő utcájának neve Hunyadi János út és nem véletlenül van így. Hunyadi János az ország kormányzója személyesen járt a községben négy évvel a nagy Nándorfehérvári diadala előtt -1456-aminek emlékét hirdeti a keresztény világban a déli harangszó-és a községben oklevelet adott ki. A hagyományőrzés szép példája ez, viszont kár, hogy a községben nem az, az utca viseli Árpád fejedelem nevét, amelyen végighaladt a krónika szerint.
A 250 évig itt uralkodó avarokra újabb forrásmunkák alapján szükséges még röviden visszatérni." A VII. sz. elején újabb lovas-népek jelennek meg a Kárpát- medencében. Az újonnan jöttek vezetői Dunántúlon új fejedelmi szállásokat alakítottak ki. Hajukat varkocsba fonták, új fegyverek, kétélű szablyák jellemzik őket." A VIII. sz. elején ismét lovas népek törzseivel töltődik fel a Kárpát medence, népi összetételük még vitatott. "Egyik törzsüket illetően magyar kapcsolatok lehetősége is felmerült." Amennyiben ez így lenne, vagy így van akkor a magyar nyelvű népesség már a honfoglalást megelőzően jelen kellett, hogy legyen a Kárpát medencében, hazánk területén. "Egy dolog vitathatatlan: a KÁRPÁT-MEDENCÉT mind politikailag, mind gazdaságilag az avarok egységesítették a Tiszántúlt, a Dunántúllal.
Visszatérve az 1500-asévek eseményeihez. Mátyás király halála után a meggyengült központi hatalom révén az 1500-as évektől zivataros évszázadok követték egymást a török terjeszkedésének betudhatóan is, melynek végkifejlete lett az ország három részre szakadása, a magyarság nagy arányú fogyatkozása mindezek együttes következményeként.
1521-ben elesik Nándorfehérvár az ország kapuja a délről támadó oszmán-török birodalom hadaitól. 1526-ban II Lajos fiatal királlyal együtt az ország főemberei, főpapjai elesnek Mohácsnál a magyar sereg, megsemmisül. 1541-ben csellel elsikkasztott ország fővárosa Buda Amíg Izabella királyné gyermekével a csecsemő János Zsigmonddal a Szultán udvarában tartózkodik, bemutatva gyermekét a Szultánnak. 1552-ben Eger viadalánál megdől a török sereg verhetetlenségének mítosza Dobó István korámnak legkiválóbb várkapitányának vezetésével.(Zemplén megyében született, Dobóruszkán ott is temették el.) Európa ünnepel, de Szihalom gyászba borul, a törökök felperzselik. Negyven körüli házából kilenc, ha épen marad. Lakói menekülnek, már aki tud. Hasonló csapás éri Mezőkövesdet, Tardot és még ki tudja hány települést. Szentistván ekkor válik 143 évig lakatlanná. 1554-ben - jól lehet a budai basának, adózik- a, Fülek-i bég által újból lángok martaléka lesz. Lakói a menekülés után újakkal térnek vissza. 1560-ban a török adóösszeírásban szereplőlakók nevei: Lázár, Bülki, Jakab, Hegedűs, Nagy, Pesti stb.
1566-ban krimi tatárhadak pusztítják, akik a török szultán vazallusai. Lakosságából, aki nem tud idejében menekülni, elhurcolják- főleg a fiatalságát.- Teljesen érthető, hogy az a kevés számú ősi lakosság, akik mindezt átvészelték, kiknek rövid másfél évtized alatt háromszor perzselték fel hajlékát, hogy nem tértek vissza a bujdosásból, menekülésből, ha egyáltalán megmaradtak. Jól lehet Eger még 1596-ig tartja magát, sőt 1588-ban Rákóczi Zsigmond egri főkapitány vezetésével a Miskolc melletti Szikszóra törő mintegy. tízezer főből álló török sereget szórnak szét, semmisítenek meg a még magyar kézen levő várkapitányok és azok katonáinak segítségével, de már Egernek nem áll módjában hathatós védelmet nyújtani dél Borsod és Heves megye településeinek. A kóbor rablóhadak pusztításai a hegyek körében nagy erdőségek ölén nem hatottak ily katartikusan, mint itt, tehát a község benépesülése -a hódoltság alatt- a felföldi részekről és nagyobb településekről történt meg. Ilyen település voltmindenek előtt Mezőkövesd, ami nagyságánál fogva, pusztításai ellenére is jobban megőrizte folytonosságát. (Ezt a tényt a mindkét településen megtalálható hasonló nevek sokasága támasztja alá.) A hódoltság alatt is idővel beállott egy viszonylagos nyugalmi állapot, hiszen a hódítóknak a szandzsákbégeknek is az volt az elsődleges célja, hogy minél jobban adóztassák a népeket, ennek pedig első számú feltétele a viszonylagos nyugalom. A férfiakra bevezetett adót dzsizjának, a részegség, verekedés, tilosban való legeltetésért Ni-jábetet kellett fizetni a török defterdároknak, adószedőknek. Rézmán basának nagy kaszálói, legelői, rétjei voltak a község határában Szántóföld jóval kevesebb volt, mint ma van.
1579-ben harminc porta után kellett adót fizetni a töröknek. A házak száma ennél több volt, ezért volt a füstadó. Előírták a nők hajviseletét. Egri kisdiák koromban - több mint ötven évvel előbb- az egri piacos asszonyok földig érő ruhában, hátukon fonott kosárral (puttonnal)fekete fejkendőben fejükön jártak, a hajuk két oldalra a homlokukra volt fésülve le a szem vonaláig . Előitták az ablak nagyságának méretét a házakon .- ami megfelel a szihalmi tájház ablak nagyságának. A lakodalmi HÉRÉSZ szokás is a török korból maradt itt. A hérész török szó, magyarul kakast jelent. E szép szokás még a közel múltban is létezett.-
A hódoltság alatt 1596-ban a község újból eléggé népes, l616-ban úgyszintén. 1649-eben három malma van melyeket lovakkal, vagy vízzel hajtattak. Az Eger csatorna akkor még nem létezett- a hódoltság után építették- hét malmot hajtattak, zsilipet vizével Egy malom volt a szihalmi Sósrévnél. A csatornából locsoltak is, Szihalmon rizst is termeltek jó eredménnyel. 1649-ben a község 50 dénáradót fizetett a töröknek. Jól lehet Egerbő a püspökség Kassa melletti Jászóra menekül a vár eleste után, valahogy még is beleszól Szihalom és Maklár közötti villongás elsimításába. 1670-ben papja van a községnek, elhunyta után a törökök elveszik lábas jószágait-marháit mondván, hogy az a török császárt illetik meg. Tehát a túlkapások ellenére viszonylagos "béke" honol a vidéken. 1682-ben 14 talléradót vet ki a török, pedig már közeleg az ország török iga alól való felmentése.
1683-ban Bécsnél megverik a Bécsre támadó török sereget Szobjeszki János lengyel király hadainak segítségével. Innen kezdődik Magyarország felszabadítása, melyben lengyel seregek is derekasan részt vettek. 1686-ban véres csaták, majd várostrom után az egyesült európai seregek magyar hadakkal együtt visszavívják Budát. Egert körülzárják. Thol Gáspár szihalmi pap a község újbóli pusztulása révén Kövesdre menekül, onnan irányítja maradék híveit. (1684 - 1701). Eger, kegyelemre megadja magát. Számos több mint 1000 török marad a városban, akik keresztény hitre tértek, elmagyarosodtak és a későbbiekben áldozatokat hoztak a városért. 1699-ben Telekessy püspök plépost javall Szihalomnak szemerei filiával. 1700-ban pestis járvány dúl. Kuruc - labanc harcok. 1726-ban Kelemen Miklós Plébános bevezeti a lakosság anyakönyvezését. 1758-ban felépül az új, a mai templom, mely tiszta barokk műemlék. Johannes komáromi egri prépost kanonok adományából és a hívek önzetlen fáradságos munkájából. Emlékeztetőül: elképzelhetjük, hogy mennyi követ kellett fatengelyes, ökrösszekereken leszállítani a hegyekből, azt emberi erővel magasba emelni. A templom feldíszítéséből, oltárok, oltárképek, szentségtartók, csengők, lámpák, miseruhák adományozásából az egri kanonokok sorra, név szerint kivették részüket. A legértékesebb a főoltárkép. Szoldatics Ferenc festőtől. A mellékoltárképek Krachner János Lukács festő munkái. A hordozható Mária kegykép Sajóssy Alajos festő munkája, mely a hívek adományából készült. Értéke miatt búcsúkat járni nem engedték. A templomban az ülésrend: Baloldal ültek a felvégesiek, baloldalt ültek az alvégesiek. A határ az al- és felvég között a templom és a községháza között volt. Harangjai között a legnagyobb a II. Világháború áldozata lett. Három évvel ezelőtt Gombos Miklóssal együtt mentük fel a harangtoronyba. Felmérései alapján az állványzat egy 4 mázsás szépen zengő harangot bírna el. Akkori költségét 6 millió forintra taksálta. Galánthai gróf Eszterházy Károly püspök, aki az egri Líceumot építette 20 éven át, 1665 - 1785-ig, mint közép Európa egyik legnagyobb copfstílusú épületegyüttesét magyar nyelvű tudományegyetem számára - melynek megvalósulása 160 évig váratott magára - esztétikai és egyéb okok miatt elrendeli, Szihalom községben az új, mai köztemető megnyitását. A temető nagy kőkeresztje szintén műemlék, ugyanis egy kőtömbből van kifaragva maga a kereszt, Krisztus korpuszával, testével.
A község határa nagy, éghajlata száraz, 1900 a napfényes órák száma. Jó búzatermő vidék, de ugyanolyan jó csemegeszőlőt is teremhetne exportra a határ magas fekvésű része. Ha ide hallatszik a tárkányi harangszó, akkor esők várhatók. Az áldásos esők arról, Füzesabony és a Bükk felől jönnek. Mezőkövesd felől jövő esőket a régiek nem tartották jónak, gyakran jéggel vegyesen jött. A tavaszi, olykor egy hétig is eltartó szélviharok akkor veszélyesek, ha száraz a termőföld, mert ilyenkor porviharokat idéz elő.
A Hódoltság utáni anyakönyvezett családi nevek (1690 után): Farkas; Kiss; Kovács; Vince; Kos; Bernát; Boda; Antal; Tuza; Mák; Nagy; Zelei; Simon; Tót; Mlinkó; Kivis; Póta; Plavecki; Bíró; Potencsik; Varga; Bencsik; Dobos; Csík; Szabó, Albert? Ficzere; Sass; Kuruc; Gyór; Popovics; Gábor; Pázmádi; Pajtók; Mezei; Birinyi; Szengyörgyi; Ferenc; Kalo; Török; Petrik; Szuromi; Czirkus; Sági; Képes; Katkó; Sikur; Majoros; Talmács; Jakab; Pallagi; Csohán; Ágócs; Patvaros; Geró; Kotán; Mihály; Urbancsik; Krika; Pintér; Vona; Orosz; Veres; Póczos; Liber; Csór; Gál; Ködmön; Nahócki; Joó; Urbán; Bóta; Mengyi; Dobó; Osso; Bán; Balázs; Sánta; Fehér; Zsiga Sári; Bökény;
Említést kell tenni még a Bartók családról, akiknek lakóhely körzete Bartók-város nevet kapta. A régi krónika megemlíti, hogy ahány plébános jött a községbe, mind hozott magával híveket. Az 1800-as évek végén a régi öregek még meg tudták mondani, melyik pappal, mely családok érkeztek. Viszont az is tény, hogy számos olyan név is szerepel a felsoroltak között, akik, már a hódoltság ideje alatt is itt laktak, csak akkor tájt éppen nem anyakönyvezték őket.
1758-tól a községnek iskolája van, melynek terheit a káptalan viseli. 1777-ben a gyermekek száma 174, családonként négy, hat gyermek születik, viszont nagy a gyermek és csecsemőhalál (torokgyík, kiszáradás, hirtelen halál). Említést kell tenni a párját ritkító "mezőgazdasági műemléképületről". A templommal egyidős, 250 éves hatalmas istállójáról, alatta bővizű ökörkútról. A téglából épült cselédházak e körül voltak, a tiszttartó káptalani épületek a mai iskola és művelődési ház területein voltak. 1951-ig a községnek 28 plébánosa és 52 káplánja volt Meg kell emlékeznünk Foltin János lelkészről, aki az l870-es években a Tobánban ásatásokat végeztetett és kőkorszaki eszközöket, kőbaltát, szarvasagancsból készült késeket, obszidián szilánkokat, a bronzkorból öntőmintákat, fibulákat és aranytárgyakat találtak.
Földvita Novajjal: Amelyik községnek a harangszava kihallatszik az Ostoros - patak két ága közötti földterületre, azt a községet illeti meg a föld. Szihalom dombon van, Novaj, völgyben, így a Szihalmi harangszava hallatszott ki. Röviden megemlékezve a Kálvária történetéről, mely Smidt Pál kántortanító és Boda Pál földes gazda nevéhez fűződik, akik részt vettek az 1848-49-es forradalomba, amiért fogságot szenvedtek, fogadalmat tettek, ha kiszabadulnak, kálváriát építenek. Ez is megvalósult az Ő és a lakosság áldozatos munkája során. A 14 stációt 14 család építette, de úgy a munkákból, mint az adományozásból a község minden akkori lakosa kivette a részét. (Bár így lenne ma is a harangot illetően.)
Akkor még nem volt beépítve a Kossuth Lajos út, Rákóczi út, itt 5 ház volt, a szérűskert a Művelődési Háztól az Állomásig és a Telep. 1930-ig a házak 90%-a vályog, ami télen meleg, nyáron hűvös. A teteje zömmel nád volt. A házak három osztatúak voltak és szabad kéményesek. A zárt kémények a 20. században terjedtek el. A lakásokban búbos kemence volt, amit a pitvarból fűtöttek. A gyerekek a kemence melletti sutban aludtak. Az asszonyok a ruhát sulykolni, mosni a Paskomra hordták. A férfiak az istállóban aludtak. A legények itt a dikón háltak, olykor a jászolban, mégsem volt egyke. A kerítés, a kapu az első világháború után kezd terjedni. A mestergerendát a búbos kemencénél faoszloppal támasztották alá, nevei: Boldoganya volt. A Búzát még a 20. század elején is vermelték, amit lovakkal nyomtattak ki a gőzgép megjelenéséig. A gabonát kézzel csépelték még később is. Volt olyan verem a Salam-parton, amibe 50 q búza is belefért. A Hunyadi út járdája, ahol megsüllyedt, ott verem volt. A vermek körte, azaz tejescsupor alakúak voltak. Oldalát kitapasztották, majd kiégették, zsúppal szépen körbebélelték, úgy vermelték bele az életet, a búzát, majd kőlappal lefedték. Ez sokkal biztonságosabb tárolás volt, mint a tűzveszélyes kamrákban való tárolás, nem beszélve a háborús, szaladós világról. 1886-ba a lakosok száma 2325 fő, ebben az időben Szabolcsban százával vannak szihalmiak Gáván, Vencsellő mellett. A divatról. Az 1900-1920-as évekig dívott a ráncba szedett vászon és gyócsgatya viselete, az átalvetős, zsinóros, pitykegombos mente, szűr, suba, guba, aztán elmarad.
A nők is elhagyták a rövid, tarka szoknyás népviseletet. (Sajnos). Vasárnaponként a lányok 5-6 sorban énekelve sétáltak az utcán a legények érdeklődését felkeltve. Szihalom a Kövesdi járáshoz tartozott, ivóvize rossz volt. Az első Világháborúban 650 katonája harcolt, 82 katona elesett, 22 megsebesült. Nehéz volt az élet a háború után, hadisarc, Trianon és egyéb bajok.
A fiatalság 14 éves kora után, vagy otthon a gazdaságban dolgozott, vagy elészegődött a Hortobágy környéki és egyéb uradalmakba. A lányok summásnak mehettek és mentek is.
Az első háború után a községben 305 ló 524 igavonó ökör és tehén volt 1031 sertés és 99 kecske. A villanyt a második világháború után vezették be Kövesdről a nehézségek ellenére kétségkívül sokat fejlődött a község. A gázellátás, telefon-hálózat általánossá válása a rendszerváltozás után jött létre. A község legnagyobb lélekszáma 1930-ban volt: 3128 személy. A második világháború is nagy emberveszteséggel járt és sok szenvedéssel.
Ma a község lakossága munkavállalást illetően hosszú folyamat eredményeként ipar, vasút, kereskedelem és városorientált lett. Noha már megszűnt elsődlegesen mezőgazdaságból élni, fontos, hogy ne szűnjön meg lokálpatrióta maradni. Ragaszkodjon a város adottságait közelítő községünkhöz. Érezze át, hogy a község a közösség sorsáért ő is felelőséggel tartozik, és tegyen is érte. Ne menjen el szó nélkül, ha valahol a község értékeinek rongálásával, vagy rongálóival találkozik. Fontos, hogy a község nagy céljainak érdekében a lakosság tudjon felelősen együtt gondolkodni, cselekedni, áldozatokat vállalni. Világnézettől függetlenül közös nevezőre jutni, és nem atomizálódni, szétesni.

Melyek ezek a nagy célok? Egyik a szennyvízcsatorna megvalósulása és a vele kapcsolatos utak, másik a hidak korszerűsítése, az árokrendszer felújítása. Hiába jó száz híd, ha egy a szűk áteresz miatt gátként áll a víz útjában, ami pontosan elegendő ahhoz, hogy embertársa ingatlanában jóvátehetetlen kárt okozzon a felgyülemlett víz. Mindezek megvalósulása nélkül hathatósan védekezni nehéz. Ez községünk 1000 éves története, tömören besűrítve, az apák, a nagyapák egészítsék ezt ki az unokáknak lakodalmi szokások, táncok és egyéb kiveszőben lévő hagyományokkal.

Forrásmunkák a kutató szerkesztő munkához:
Anonymus: Gesta Hungarórum
Vármúzeum, Eger
Dr. Hajnády Endre gyűjteménye, Szihalom
Dr. Molnár Lajosné Krónikája.
Nép, élő szájhagyomány és egyéb történelmi forrásmunkák

Összeállította: Kemény László Nyug. tanár

Országos programajánló
Akciós repülőjegyek