Szociálpolitikai kérdezz-felelek

INTÉZMÉNYEK » Szociálpolitikai kérdezz-felelek

2009-ben a szociálpolitikai Kérdezz Felelek rovat legfőbb célja a jogtudatosság növelése. Az első három részben bemutatom a BEGYKA Közalapítványt az itt dolgozó jogvédőket, akik segítik az ellátottakat, betegeket, gyermekeket, törvényes képviselőiket jogaik gyakorlásában.
BEGYKA-Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány
Alapvető információk
- Ellátáshoz fűződő jogok érvényre jutását segíti, vizsgálja.
- A Közalapítványt a Magyar Köztársaság Kormánya hozta létre.
- Székhely: Budapest, Akadémia u. 3.
- Cím: Budapest, Városmajor u. 48/b.
- Telefon: 224-0869, 331-1394
- www.jogvedok.hu
- Elnök: dr Csehák Judit
Célja:
- Cél: az egészségügyi intézményekben ellátottak, a gyermekvédelmi gondoskodásban és a szociális szolgáltatásban részesülők jogvédelme és ezen csoportok társadalmi esélyegyenlőségének biztosítása.
- Különösen preferált csoportok: fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, romák. - Nem hatóság, szolgáltatóktól független szervezet.
- Minden jogvédő önállóan végzi feladatát, az intézményekben az adott jogvédő telefonszáma és fogadóórája megtalálható.
Feladata
- A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatása, képzése.
- A jogok megismertetése a szolgáltatásban részesülőkkel és a szolgáltatókkal.
- Az igénybevevők jogainak érvényesítése, védelme.
- A társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének segítése, a megkülönböztetés nélküli szolgáltatásnyújtás biztosításában való közreműködés.
- A jogok és kötelezettségek egységes értelmezésének segítése
Az ellátottjogi képviselő
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő feladatai
- megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról. - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában. - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában.
- a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét.
- az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,
- intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére. - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé,.
- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. - A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja.
Regionális Jogvédő Iroda Nyílik Egerben, a Fogadóórák rendje a következő számban lesz megtalálható. Üdvözlettel:
Galyasné Dósa Katalin
Szociálpolitikus Ellátottjogi Képviselő

Ki jogosult a személygépkocsi szerzési támogatásra?

Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg:
5. aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja, és
6. a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben. Az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az a súlyos mozgáskorlátozott személy is kaphat támogatást
5. aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan,
6. a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben,
7. akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt,
8. akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja. Az a nem súlyosan mozgáskorlátozott személy is kaphat támogatást
5. aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint
6. érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és
7. aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben. Ki kell emelnünk, hogy valamennyi kérelmező esetében a támogatás megszerzésének feltétele, hogy a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladhatja meg (2008. január 1-jétől ez az összeg 71 150 forint).

Személygépkocsi-szerzési támogatás A szerzési támogatás nem más, mint
5. belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű. Illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz, illetve
6. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről behozandó, a fent meghatározott jármű magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. Mennyi támogatást lehet igényelni? A szerzési támogatás mértéke a vételár, vagy magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költség 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint. Hol lehet a kérelmet benyújtani? A mozgáskorlátozott személyek minden év április 30-áig nyújthatják be a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél a kérelmet, amely költségmentes . Mit kell a kérelemhez mellékelni? Attól függően, hogy milyen indok szerepel a kérelemben, és mik a kérelmező személyi körülményei, az alábbiak csatolása válthat szükségessé:
5. a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt;
6. a munkaviszony, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást;
7. jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1-én érvényes nyugdíjminimum két és félszeresét (2008. január 1-jétől 71 150 forintot) nem haladja meg;
8. a súlyosan mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedélyének másolatát, vagy ennek hiányában a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény másolatát, avagy a szülő, illetőleg a házastárs nyilatkozatát, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítását vállalja;
9. a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének másolatát;
10. a súlyosan mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét évben nem részesült szerzési/átalakítási támogatásban;
11. a súlyosan mozgáskorlátozott, 3. életévét betöltött gyermek gyógykezelésére vonatkozó igazolást, ha erre való tekintettel kérelmezik a támogatást;
12. az egyedülálló, súlyosan mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló;
13. néhány esetben a szakértői bizottság szakvéleményét arról, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott személy gépjárművezetésre alkalmatlan, illetve a vele legalább egy éve közös háztartásban élő nagykorú gyermeke vagy testvére nyilatkozatát arról, hogy a beteg személygépkocsival történő szállítását vállalja
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. kormányrendelet
Ellátás típusa összege
gépkocsiszerzési támogatás 300 000 Ft (7 évente igényelhető)
gépkocsi átalakítási támogatás 30 000 Ft (7 évente igényelhető
közlekedési támogatás 7 000 - 28000 Ft/év (évente igényelhető)

Szociálpolitikai kérdezz-felelek
Babakötvény
(Életkezdési támogatás)

2006. január 1-jétől a Magyar Köztársaság valamennyi újszülött polgára számára támogatást nyújt, amely arra szolgál, hogy a nagykorúság kezdetén, vagyis 18. életév betöltése után könnyebb legyen a fiatalok életkezdése, akár a továbbtanulás, pályaválasztás, akár az otthonteremtés és a családalapítás esetén.
Ki jogosult a babakötvényre?
A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult, amely alapján meghatározott összegű állami támogatást kap. Milyen mértékű az állami támogatás?
A támogatásra jogosító babakötvény összege 2006-ban gyermekenként 40.000,-Ft, ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 42-42. 000,- Ft-ra, összesen tehát 124. 000,-Ft-ra jogosultak.
Hogyan igényelhető a babakötvény?
A Magyar Államkincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Magyar Államkincstár a szülőknek levelet küld.
A Start- számla
A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek adóigazolványát. (Az adóigazolványt az APEH-nél váltható ki, vagy felhatalmazást kell adni arra, hogy a gyermek adóazonosító jelét a Magyar Államkincstár küldje meg a számlavezetőnek.)
A számlanyitásról a bank vagy befektetési szolgáltató értesíti a Magyar Államkincstárat, amely ez alapján a szülő által nyitott Start-számlára utalja az állami támogatást. A Start-számlát bármikor meglehet nyitni. A saját számla megnyitásáig a gyermeknek járó állami támogatás a kincstári számlán marad, és a Magyar Államkincstár évente az ötéves állampapír hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá a számlán lévő összeg után.
Hogyan gyarapítható az állami támogatás?
A Start-számlán lévő összeg gyarapítására minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. A befizetés együttes összege legfeljebb évenként 120.000,-Ft lehet. A szülők vagy bármely magánszemély befizetései után járó állami támogatás mértéke:
Általános esetben a befizetett összeg 10%
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetén a támogatás a befizetett összeg 20%. Ebben az esetben a szülőnek (gondviselőnek) minden év december 15-ig a számlavezetőnek be kell nyújtania, egy igazolást arról, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.
Start-számla nyitható Szihalmon, a Takarékszövetkezetben!
Szerkesszük, együtt a kérdezz-felelek rovatot! Ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos kérdéseiket a baba-mama klubba ill. védőnői szolgálathoz lehet eljuttatni.
Anyasági támogatás

Ki jogosult anyasági támogatásra?
Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?
az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, (a határozat másolatának mellékelésével)
a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül jogerős határozat alapján a gondozásába kerül.

Milyen összegű az anyasági támogatás?
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, 58 050 forint ikergyermekek esetén 300 százalékával. 77 400 forint

Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?
Az igényt a szülést követő 180 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mikor nem jár a támogatás?
Akkor, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.

Hogyan kell igényelni az anyasági támogatást? Az anyasági támogatásra az igényt "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik Mellékelni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását, amely tanúsítja, hogy a szülő nő részt vett a terhesgondozáson. (Ha a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy megszakítás nélkül a terhesség alatt legalább 5 hónapig külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez csatolnia.) A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak . Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.

Milyen igazolásokat kell bemutatni az anyasági támogatás igényléséhez?
Az igényléshez be kell nyújtani:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
halva született gyermek esetén a halvaszületést bizonyító okirat eredeti példányát;
az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt;
a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot.

Továbbra is várom a kérdéseiket és köszönöm az eddigi érdeklődésüket!
Szociális Étkezés
Kik jogosultak a szociális étkeztetésre?
Azok a szociálisan rászorult személyek jogosultak étkeztetésre,
1.) akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt saját maguk, illetve maguk és ellátottjaik részére,
2.) tartósan vagy átmeneti jelleggel
3.) a legalább napi egyszeri meleg étkezést nem tudják biztosítani Az étkeztetést biztosítani kell továbbá annak az igénylőnek és az általa eltartottnak is, aki a napi egyszeri meleg étkezésről életkora, vagy egészségi állapota miatt nem képes más módon gondoskodni. Milyen módon lehet szociális étkeztetést igényelni?
Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik Az étkeztetés módja
Az étkeztetést minden esetben a településen élő lakosság szükségleteinek megfelelő módon kell megszervezni, így az történhet:
1.) az étel kiszolgálásával egyidejűleg helyben fogyasztással;
2.) az étel elvitelének lehetővé tételével; és
3.) az étel lakásra szállításával
Amennyiben helyben megoldható és igény van rá, biztosítani kell a munkaszüneti és pihenőnapon történő étkeztetés feltételeit is
Mennyi a szociális étkeztetés térítési díja?
A szociális étkeztetés térítésmentesen, azaz ingyenesen vehető igénybe akkor,
2.) ha a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik; vagy
3.) ha a jogosult bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik és a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója sincs. Egyéb esetekben a szociális étkeztetésért is térítési díjat kell fizetni. Az étkeztetés térítési díjának alapja a nyersanyagköltségek, valamint az étkeztetéssel kapcsolatban felmerült költségek egy ellátottra jutó napi összege. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj általános forgalmi adóval növelt összege azonban nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 25%-át Amennyiben az önkormányzat más módon nem szabályozza a térítési díj fizetését, azt havonta utólag kell megfizetni. Ha az étkeztetésre jogosult személy valamely napokon nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, akkor azt legalább két nappal korábban írásban be kell jelentenie az ellátást biztosító intézmény vezetőjénél. Ennek elmulasztása esetén csak a harmadik igénybe nem vett naptól kezdődően mentesül a térítési díj fizetése alól.

Családi Napközi
A családi napköziben történő ellátás során a családban nevelkedő gyermekek részére nyújtanak nem közoktatási céllal az életkoruknak megfelelő
1. nappali felügyeletet,
2. gondozást,
3. nevelést,
4. étkeztetést és
5. foglalkoztatást.

Ki veheti igénybe a családi napközit?
A családi napközit igénybe vehetik:
1. a bölcsődei vagy óvodai ellátásban nem részesülő gyermekek;
2. az iskolai oktatásban résztvevő gyerekek az iskola nyitvatartási idejét követően, különösen azok, akik az iskolai napközit vagy tanulószobát nem veszik igénybe;
3. a fogyatékos gyermekek, és itt részükre sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani.
Ki biztosíthat családi napközit?
Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat: 1. aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és
2. akinek személyével szemben nem áll fenn a gyermekvédelmi törvényben meghatározott kizáró ok, valamint 3. aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
4. aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett..
A családi napközi csak akkor kezdheti meg a működését, ha az előre nem látható váratlan események (például betegség) esetére az ellátást biztosító személyeknek a fenti feltételeknek megfelelő helyettese is biztosítva van és érvényes működési engedéllyel rendelkezik..

A családi napközi működése
A családi napközi működtethető az ellátást nyújtó személy saját otthonában vagy más - erre a célra kialakított - helyiségben is. A felvétel iránti kérelmet ebben az esetben is az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Ez az ellátási forma mindig kiscsoportos elhelyezést biztosít, ahová húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő lehet. Kivételesen további két egészséges, illetve egy fogyatékos gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van
Szihalmon ha igény van rá, a Kis Bocs Baba-Mama Egyesület tervezetten 2008. első felében nyitná meg a Családi Napközijét, Óvodapedagógus szakember vezetésével, saját otthonában, erre a célra kialakított lakrészben. Legkésőbb július 27.-ig kell eldöntenünk! Várjuk a lakosság véleményét, ötletét, javaslatát. A konkrét jelentkezési szándékot, a gyermek családi napköziben történő elhelyezésére. Erre a célra készítettünk igényfelmérő lapot, amit lehet kérni a Polgármesteri Hivatalban, Védőnőnél, Bukta Zsuzsánál, Galyasné Dósa Katalinnál.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?
A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.
Lehet-e GYET mellett munkát végezni?
Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
A gyet igénylésének folyamata
A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.
A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál.
A kérelem mellékletei
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:
1. az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
3. a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
4. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
5. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.
Gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben?
A GYET-ben részesülő személy a gyermeket napi 5 órában helyezheti el az intézményben.
A gyet összege
A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. 2007. február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint. Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére, a bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.

Galyasné Dósa Katalin szociálpolitikus

Országos programajánló
Akciós repülőjegyek